:: Egy nap::

Húsz évem már a múlt, és kedvelnek a nők. A karjuk megölel és néha meg is öl. Sok asszony szeretett, én senkit igazán. Vad átkot szórtak rám, ha meguntam egy lány hószín testét. Mért hús mért csak festék?A színlelt vágy rossz álom!A rejtett titkot várom!
 Ha nincs, ki átkarol, mert 16 sem vagy, a szív dolgairól még nem tudhatsz sokat, de nekem nincs időm! Én látni akarom, ki szeret majd nagyon! Éjszakán, nappalon vágyom csókját! Nagy ég kérlek,küldd hát! Váltsd valóra álmom! A rejtett titkot várom!
 Egy nap új csodára virrad, jön egy lány, ki bíztat.
Egy nap jön, ki mindent adhat: szárnyalást és izzó vágyat.
 Egy nap el fog tűnni minden fájó súly a szíven. Eljön, úton van már érzem, ott áll majd a fényben. S így szól: Egymagunkban voltunk, mostantól már ketten, forró szerelemben! Egy nap megtörténhet, halált hoz az élet, szerelmünknek nem vet véget!
 Egy nap...
 Egy nap...

:: Mindenség::

Egy álomból jön õ, a vágyott múlt, jövõ!
Mindenség, föld és az ég, õ érte még halni se félnék!
Szikrázó pillantás! Szeme izzó parázs!
És csak néz, pokol angyalaként,
Ki az emberekért földre hozta a fényt! Csak néz!
Úgy szeretsz-e majd, mint én?
Jössz-e vélem, hol vár a fény?
Szeretsz-e mindig, felelj!
Halálunkig, a végsõ percig!
Míg csak élünk, és tovább, bármi ér!
Szívünk annyi vágy után révbe ér!
Ítéletnapig, s tovább! Véghetetlen idõkig még!
Õrzi titkunk fenn az ég, vár reánk a mindenség!
Úgy szeretsz-e majd, mint én?
Jössz-e vélem, hol vár a fény?
Szeretsz-e mindig, felelj!
Halálunkig, a végsõ percig!
Míg csak élünk, és tovább, bármi ér!
Szívünk annyi vágy után révbe ér!
Ítéletnapig, s tovább! Véghetetlen idõkig még!
Õrzi titkunk fenn az ég, vár reánk a mindenség!

::Erkély::

Szerelem ég szemében,
ki akarta fenn az égben?
Melyik csillag vagy Isten,
hogy Júlia így szeressen?
Mit bánom én, ha tiltják,
csak mert Rómeónak hívják!
Bármi az ár, mit kér az Ég,
semmiség szerelmemért!
Apáink ellenségek,
a vonzódás hát vétek!
Egy gonosz égi tréfa,
hogy Rómeó és Júlia!
Szerelem ég szemében,
ki akarta fenn az égben?
Melyik csillag vagy Isten,
hogy Rómeó így szeressen?
Ezért ha kell, esengek!
Harcolok, ha másként nem megy!
Mert tudom lesz, ki ellenáll,
de nekünk itt ez jár!
Haragjuk bárhogy szítják,
fogódzunk annál inkább!
Együtt leszünk, ha baj van,
együtt örömben, harcban!
Tréfának szánták ott fenn!
Hogy én pont Őt szeretem!
Szerelem ég szemében,
ki akarta fenn az égben?
Melyik csillag vagy Isten,
hogy engem így szeressen?
Melyik csillag vagy Isten,
fogadja hálánk ott fenn!
Oly szép ez égi tréfa,
hogy Rómeó és Júlia!

:: Minden szerelem vak::

Minden szép szerelem vak!
Ám csak így édes a holnap!
Az én szívem az Úré!
Az enyém Rómeóé!
Ez a vágy szíveket tép!
Érte én meg is halnék!
Lángra gyúl, s kifullad!
Új erõt és reményt ad!
Szerelem szép szivárvány!
Ezer színt hordoz fátylán!
Mint egy lobogó!
Adj most össze hát,
kell az esküvõ, a házasság!
Ebbõl baj lehet, félek
Ez a fény, ezért élek!
Csillagfény az éjben!
Szerelem benn a szívben!
A szívben!
Tenéked itt az Úr,
engem Júlia ott vár!
Mit kérsz tõlünk ezért?
Mondd meg,
mi lesz az ár!
Segíts, jó atyám!
Áldást kitõl nyerünk?
A városnak is jó, hogyha megesküszünk!
Nincsen sok idõnk, ez a pillanat dönt!
Hisz bárányok vagyunk itt a farkasok közt!
Ma éjjel Júliát kéne öleljem én!
Hogy így találjon ránk majd a hajnali fény!
Kérünk hát!
Ez a vágy hogyha éltet,
vele nyersz örök létet a síron túl.
Megsegít az Úr, megsegít, ha kéred,
kérjük hát...!
Nézz most ránk!

:: Szívből szeretni::

Szívbõl szeretni híven! Nincs szebb, égni e tûzben!
És együtt repülni fel, hogy lelkünk kevésbé féljen!
Szívbõl szeretni annyi, érte mindent föladni!
És szállni, fent sólyomszárnyon szállni, áldást találni!
Égig emeld a szíved! Száguldj, szerelmünk hirdesd!
És így nyer értelmet végleg álom, boldogság, élet!
Szívbõl szeretni híven! Nincs szebb, égni e tûzben!
És együtt repülni fel, hogy lelkünk kevésbé féljen!
Szívbõl szeretni mámor, elvész közel s a távol!
És érezd, a szíved lángol, eltûnt a múlt a mából!
Szívbõl szeretni annyi (szeretni szívbõl), érte mindent föladni (szállni, csak szállni)!
És szállni, fent sólyomszárnyon szállni, áldást találni (áldást találni)!
Szívbõl szeretni híven (szívbõl szeretni)! Nincs szebb, égni e tûzben (égjünk e tûzben)!
És együtt repülni fel, hogy lelkünk kevésbé féljen!
Szerelem!

::Pacsirta::

Légy erõs, Júlia! Pacsirta szól, úgy sír a hangja!
A törvény átkozott hatalma ûz most innen el!
Ne menj még, Rómeó! Csak fülemüle szól az ágon!
Az õrület közel van, érzem, most szorítsd még kezem!
Nem akarok, nem is tudok így élni tovább!
Így tarts, kérlek, míg vége nincs az éjnek,
Átfogva téged, meghalni véled!
Téged, téged akarlak, míg csak élek!
Hát maradok, ha kérsz, bár halálom lehet! Míg ránk nem rontanak, én melletted leszek!
Oh, nem! Kérlek! Kint vár az élet!
Így tarts, kérlek, míg vége nincs az éjnek,
Átfogva téged, meghalni véled!
Átfogva téged, meghalni végül véled!

::Holnap::

Párisz! Megkapod most a lányom kezét!
Fiam! A legszebb rózsaszál a tiéd!
Tudom hű férj leszel, benned támaszra lel!
Bánatán átevez! Ez mindent helyretesz!
Tovább, holnap, tovább! Ez a nász meglesz!
Te lány! Tudod, a papa nagyon szeret!
Figyelj! Párisz gróf megérdemli kezed!
Hiszen oltalmat nyújt, te meg szülsz majd egy fiút!
Boldog életre lelsz, csak ennyi kell ehhez!
Tovább, holnap, tovább! Ez a nász meglesz!
Miért nincs egy boldog szavad?
Egy lány csak szót fogadhat!
De miért sírsz? Oly sima ez!
Hisz vár egy új, boldog élet!
Tovább, holnap, tovább! Ez a nász meglesz!
Dadus! (Holnap!) Az apám Párisz grófnak ígért! (Ez a nász meglesz!)
Dadus! (Holnap!) Miért kell hozzámennem, miért? (Már nõül vesz!)
Megölöm magam! (Holnap már nõül vesz!) Párisz nem lehet uram!
Engem köt az esküszó! Férjem van, Rómeó!
Holnap már nõül vesz! Jobbat sehol se lelsz!
Mondd, hogy tudnád szeretni azt, ki képes volt ölni?
Az Istenért, ne ellenkezz! Menj Páriszhoz, és ne kérdezz!
Tovább, holnap, tovább! Ez a nász meglesz!
Ez a nász meglesz holnap! Ez a nász meglesz holnap!
Hol az út? Hol a fény? A kiút? A remény?
Az apád már döntött, a szava szent!
Nem!
Tovább, holnap, tovább! Ez a nász meglesz!

:: Angyal::

Angyal földi kertben
nála csodás minden
ott még az ég is kékebb a kéknél
szeme tüzében boldogan égnél
ha nála járok
templomcsend vár ott
ha átölel csendben,
eltűnt a külvilág
gond és bú nincs tovább
minden rossz messzeszállt
Érte mindent (Lőrinc barát! )
Megtennék (Lőrinc barát)
Érte (Lőrinc barát!)
Meg is halnék (Lőrinc barát)
Ketrecben voltam (segítsen rajtunk )
De megszöktem onnan (férjhez akarnak adni, Párishoz...)
Felforr a vérem (én inkább meghalok!)
Vadásznak rám! igen!
Ma éjjel titkom
világgá ordítom
(ketten): a szerelem nem bűn!
Mártírok nem leszünk!
Vonuljon el a szennyes ár!
Ha szeretsz, a béke megtalál!
Vonszolom magam Mantovába,
és érzem, hogy megbolondít.
Hogy ő nincs itt ..
Angyal (minden jelentéktelen )
Földi kertben (még a viszály sem számít )
Nála (ó)
Csodás minden (minden jelentéktelen)
Ott még az ég is (csak ő legyen mindig itt )
Kékebb a kéknél(remegek, úgy hiányzik)
Szeme tüzében (mért bűn ez? mondd miért )
Boldogan égnél ( nem lehetünk egymáséi? )
Ha nála járok (ó...)
Templomcsend vár ott
ha átölel csendben,
(ketten): eltűnt a külvilág
gond és bú nincs tovább
minden rossz messzeszállt

:: Méreg::

Síromban rémálom támad reám, csontok közt, férgekkel fekszem.
Talán lesz-e ébredés? Vagy tévedés?
Boldogság, házasság, sok lázas szó.
Miért kell-e színjáték?
Mond Rómeó!
Lesz-e ébredés?
Vagy tévedés?
Nincs más, ha játék kell, játszunk nekik.
Új élet vár ránk, ha meghalok kicsit...
Rád így várok!
Itt e méreg segít...

Szép álom, mély álom.
Jöjj el hozzá új élet!
Boldogság így talál rá.
Lesz ébredés, nem tévedés.....

:: Júlia halála ::

Így a földön nélküled,
itt maradnom nem lehet!
Most, hogy nem vagy már, te drága,
nincs jogom, hogy én legyek!
Hogy mi lesz velem, s vele,
nincs senkinek hozzá köze!
Egy szerelmespár szép halála,
fény és füst a semmiben!
Tarts hát, Rómeó úgy, ahogy én téged!
Hagytátok, hogy így legyen!
Mit nektek a szerelem!
Éljetek haragba, kínba,
várnak rám a semmiben!
Várj rám, Rómeó, egy perc, és követlek csendben!
Szerelmem, szerelmem!
E szó elmúlt e percben!
De nem fél a szívem,
ha édes ajkad nem felel,
nincs új nap, ami érdekel!
Szerelmem, szerelmem!
Csak várj, követlek csendben!
A múltam csak álom,
A csókod íze ajkamon,
a földi létet itt hagyom...!